A szanitereket kifejezetten kis alapterületű fürdőszobákba fejlesztették ki. Mindegyiket úgy tervezték, hogy ne csak kevés helyet foglaljon, de a tisztítása is egyszerű legyen, a mosdók mögé pedig ne tudjon befolyni a víz. Ezen kívül olyan bevonattal látták el őket, amirol lepereg a víz, magával sodorva a szennyeződést is.
A vécéket a falra szerelték, ez is megkönnyíti a takarítást. A víztakarékos öblítők közül az egy nyomógombos a kifolyó víz mennyiségét szabályozza, a két gombos változat pedig szükség szerint 3 vagy 6 liter vizet enged ki a tartályból. Így a hagyományos megoldásokhoz képest harmadára is csökkenthető a felhasznált víz mennyisége.
Bidék helyett vécézuhanyt szereltek fel. Az itt használt típushoz konnektort és hideg vizes csatlakozást kell kiépíteni. A bidével kombinált ülőke testmeleg vízzel való lezuhanyozással biztosítja a tökéletes higéniét.
A szülői hálóban van a ház egyetlen fürdőkádja. A helyiség közepére került a mosdó, és a Németországban, hagyományos vastag acéllemezbol gyártott, üvegzománcozott kád.
A fürdőkád a zománcon túl egy további ráégetett különleges vízlepergető bevonattal készült, amin nem tapad meg a szennyeződés. A kádat a zománcba égetett apró, érdesített mintákkal csúszásmentesítették.
